Megbízhatóak-e a DVD-ink? Teszteljük őket!
2009-03-06 17:17:34
Manapság az adattárolásra sok mód kínálkozik. Adatainkat általában merevlemezen tároljuk, de ha véglegesen szeretnénk biztos helyre eltárolni azokat, akkor a leggyakoribb megoldás egy DVD lemez. A CD-k folyamatosan háttérbe kerülnek, a Blu-Ray lemezek pedig még elég drágák a tömeges használathoz. A DVD lemezek viszonylag olcsók, nagy kapacitással rendelkeznek és könnyen kezelhetők. Sok érv szól mellettük.
Felmerül egy kérdés. Mennyi az élettartalmuk?
Nem mindegy, hogy féltve őrzött adataink meddig vannak biztonságban. A lemezek „állapota” ugyanis folyamatosan romlik az idő múlásával. Nem kell ehhez feltétlenül használni őket. Ha hozzájuk sem nyúlunk akkor is rongálódnak (az anyag veszít tartásából). Rátesz egy lapáttal, ha még folyamatos használatban is vannak vagy esetleg nem nem megfelelő körülmények között tároljuk azokat (sarokba hajítva, virágalátétnek használva, stb. :)). Persze nem kell megijedni, mert a spontán tönkremenetel általában hosszú időbe telik (évekre kell gondolni).
Sok minden befolyásolja az élettartamukat. Legfőképpen az anyaguk. Ezekből sokfajta van, nem akarok most ezzel foglalkozni. Gyártónként is sokfajta lehet, így nincs általános szabály, hogy: „ezt vedd!”. Legtöbbször igaz viszont, hogy minél drágább a lemez, annál minőségesebb. No persze vannak egész jó olcsó lemezek is. Hadd ne reklámozzak most itt :)
Akkor mégis hogyan győződhetünk meg DVD-nk (vagy CD-nk) aktuális állapotáról és hogy kb. még mennyi ideje van hátra? Nagyon egyszerűen. A Nero-nak van egy remek tesztelő programja, a Nero DiscSpeed (régebben CD-DVD Speed néven futott), ami a megváltást hozza. A program ingyenes és letölthető USiTE.hu-ról link. Letisztult gui-val találkozunk így laikusoknak is egyszerű kezelni. Magyarul is tud, úgyhogy ez is könnyebbség.
Lássuk mit is tud!
Az első ablak a Benchmark, ami értelem szerűen sebesség, elérési idő és ehhez hasonlók tesztelésére szolgál. A másodikkal írási tesztet hajthatunk végre. A következőben megtudhatunk pár fontos információt a lemezünkről (pl. milyen a lemez anyaga, le van-e zárva, mivel lett felírva, stb.). A negyedik a Lemez minőség teszt és ez az ami most igazán érdekel minket!
Elsőre talán bonyolult és ismeretlen dolgokat találunk itt, de hamarosan mindenki előtt világos lesz, mi micsoda. A könnyebb megértés végett itt egy teszt példa.
Két grafikont látunk. A felsőben láthatjuk az ún. PI Errors értékeket (kék) és a tesztelés sebességét (zöld csík). Bal oldalt a PI értékek találhatók, jobb oldalt pedig az aktuális olvasási sebesség (pl. 4x, 16x, stb.). Alul a DVD mérete látható Gigabyte-ban megadva. Az alsó grafikon a PI Failures értékeket mutatja (zöld) alul pedig szintén a méret található. Jobb oldalt beállíthatjuk, hogyan teszteljen a program. A teszt sebességét állítsuk maximálisra, a többi maradhat alapállapotban. Miután beraktuk a tesztelni kívánt lemezt a kezdés gombra kattintva el is indul a teszt.
Pár perc után ki is értékelhetjük a kapott értékeket.
Nézzük mi mit jelent. Jobbra lent rögtön láthatunk egy könnyen értékelhető adatot, ami a lemez összesített minőségére utal. 100% a tökéletes állapotú (én ilyet még személy szerint soha nem láttam) lemez. Általánosan elmondható, hogy ha 90% felett van, akkor az jó állapotúnak mondható a lemez. Lent kiadódnak a részletes értékek is. Jelentésük a következő:
Egy blokkban található byte-ok száma a Reed-Solomon szabvány szerint. A maximum értéket kell figyelembe venni!
-200 pont alatt ideális
-280 pontig még elfogadható
-280 pont felett rossz
Hibás blokk, de még olvasható. A maximum értéket kell figyelembe venni!
-18 pont alatt jó
-32 pontig még olvasható
-32 pont felett rossz
A digitális jel tulajdonsága. (Sajnos az íróm nem támogatja ennek tesztelését, így az a képen üres)
-15.4% alatt ideális
-16%-ig még elfogadható
-16% felett hibás
Már 1 hibapont is végzetes.
Ezek közösen jól tükrözik a fizikai minőséget, tehát összességében a lemez megbízhatóságát. A PI Errors érték gyakran ijesztően magasnak tűnhet, de olyan 700-1500 pontig még olvasható a lemez. A blokkhibák (PI Failures) viszont már komolyabb adatok. Ha az érték már meghaladta a 30-40 pontot valahol, akkor kicsi az esély rá, hogy valaha visszaolvassuk a lemezt. Azaz az a terület „meghalt”. Addig jó, míg az értékek 8 felé nem ugrálnak, ugyanis ez mondható „tökéletesnek”.
Figyeljünk arra, hogy ezek az értékek relatívak. Azaz írónként másak. Így sajnos nem mondhatóak szentírásnak, mert lehet hogy valamelyik író már 20 PI hiba után bemondja az unalmast, de lehet, hogy valamelyik még 70 pont felett is küszködve, de beolvassa az adott részt. A teszt inkább összehasonlítási alapnak jó. Egy írón több lemez közti különbségek rávilágítására tökéletes. Viszont nagy általánosságban igazak ez értékek. Ha látjuk, hogy néhány helyen magasra ugrott a szint (be is vörösödik a sáv), akkor nyugodt szívvel elkönyvelhetjük, hogy a lemez haldoklik! Pontosan nem lehet megmondani, hogy mennyi van hátra, de csak hónapok, esetleg évek kérdése, és végleg megadja magát. Jó hír, hogy ha a lemez egy része sérült, attól még nagy eséllyel a többi olvasható marad. De érdemes hamarabb cselekedni és lementeni a menthetőt!
Íme egy régebbi tesztem elrettentő példának:) Látható, hogy iszonyat rossz értékek jöttek ki. Természetesen a lemez vége olvashatatlan volt.
Utolsóként nem beszéltem a lemez szken nevű részről. Tulajdonképpen egy összefoglaló rész. Ami zöld marad a teszt után, az még olvasható adat. Ami sárga lesz, azok a hibás blokkok (magas PI Failures érték) és hamarosan másvilágra kerülnek a bitek. Amelyik négyzet piros lesz, arra nyugodtan adhatjuk áldásunkat mert olvashatatlanok! Előnye ennek a résznek, hogy alul látható egy fájllista, amiben megjelennek a hibás és sérült fájlok is. Így láthatjuk melyik van veszélyben és melyik halott.
Tapasztalataim szerint pár évente érdemes végigfutni a fontosabb lemezeinken, hogy elkerüljük az adatvesztést!
| 
TSaba
|
Mobillal jöttél?
